2009.03.09. 00:59 spag

Amszterdamból Brüsszelbe két órán belül

Hollandiában a forgalmas időkben akkora dugók alakulnak ki az autópályákon, hogy kis újságírói túlzással múlt héten azt olvashattuk, a holland autóklub maga kéri az útdíj bevezetését. Nagyot tévednénk ugyanakkor, ha rögtön elkönyvelnénk őket autómániás nemzetnek, tessék csak például ránézni az amszterdami vagy a gröningeni vasútállomás hatalmas kerékpártárolóira. Egyszerűen inkább arról van szó, hogy Európában példátlanul nagy a népsűrűség, különösen a Randstadnak (körvárosnak) nevezett Amszterdamtól Rotterdamig tartó területen.

Hollandiában rengetegen használják a sokszor kétszintes (fenti képen), ütemes menetrend szerint járó szerelvényeket mindennapos ingázásra, pontosabban a holland hálózat a svájci és a japán után a legleterheltebb sínkilométerre jutó időegységenkénti vonatkilométerben számolva (forrás, PDF). A távolsági forgalomban német ICE vonatok járnak Amszterdam és a nyugat-német városok között, a francia-belga-német Thalys pedig Párizsba, Brüsszelbe illetve Kölnbe közlekedik. A Thalys TGV-k (a képen) PBA és PBKA típuskódja is azon városok kezdőbetűiből áll, amelyik vonalakkal kompatibilisek. A cég annyira komolyan gondolja a repüléssel való versenyt, hogy még a légitársaságokhoz hasonló IATA kódja is van (2H), így ne lepődjön meg, aki mondjuk egy schipholi átszálláskor a pályaudvaron találja meg a csatlakozó járatát.

A helyzetet enyhítendő, a két város között hónapokon belül beindul a nagysebességű vasúti üzem, melyben 10 percenként fognak közlekedni a 300 km/h-s vonatok, a Schiphol reptéren is megállva. A vadiúj HSL Zuid (déli nagysebességű vonal, mármint amszterdami szemszögből) Rotterdamtól délre pedig a belga Antwerpenig tart, ahol csatlakozik a szintén most elkészült belga HSL 4-hez. Ha nem is 10 percenként, de így Amszterdamból Brüsszelbe és Párizsba is közvetlenül el lehet majd jutni szűk két ill. bő három óra alatt, ami egy órával kevesebb mint a jelenlegi menetidők. Brüsszelben pedig a Londonba tartó Eurostar vonatokra lehet átszállni.

hslzuid_map

Elsőre nem tűnhet túl nagy kihívásnak egy holland nagysebességű pálya tervezése, hiszen az ország szinte teljesen lapos. Ugyanakkor a domborzat helyett számos más tényezőt figyelembe kellett venni. A holland talaj például, mely részben mesterségesen feltöltött, részben természetes mocsarakból áll (bár gondolom nem ez a szakkifejezés :) ), nem igazán alkalmas időtálló zúzottköves alépítmény építésére, így a vonal teljes hosszában a képen látható vasbeton alapzatra rögzítették a síneket. Ezeket az alapokat hónapokig hagyták süllyedni, így már megfelelnek az elvárt pontosságnak.

További probléma volt a csak foltokban megmaradt természet védelme. A Randstadnak ugyanis a városok gyűrűjében van egy zöld szíve (Groene Hart), és ennek érdekében egy 7 km-es alagutat fúrtak az alföld alá (a képen). Ezen kívül figyeltek arra, hogy ahol lehet, a pálya már meglévő infrastruktúra (általában autópálya) mellett haladjon, elkerülendő a mezők felesleges továbbdarabolását.

Az alagúttal együtt a pálya 75%-a halad bevágásban vagy viadukton, ugyanis a sebesség miatt nincsenek szintbeli keresztezések. Egy 1200 m széles csatorna felé pedig egy 2 km hosszú hidat kellett építeni, mivel a pálya maximális emelkedése 2%. A baloldali képen pedig a beton alapon kívül az is látszik, hogy beton korlátok épültek bizonyos szakaszokon, amik megakadályozzák egy esetlegesen kisiklott vonat kicsúszását a pályáról.

A vonatok a városok közelében már hagyományos pályán közlekednek, megfelelő sebességgel. Rotterdam és a belga Antwerpen alatt további alagutak épültek, utóbbi pályaudvarát teljesen átépítették és immár három szinten érkeznek a vonatok.

Az elkészült vonalon a már kisbetűvel említett Thalys TGV-rendszerű szerelvényei (fenti képen) fognak közlekedni Párizs és Amszterdam között, amelyek eddig a párhuzamos hagyományos pályán jártak; ezen felül a holland vasút NS Hispeed márkája Hágát és Bredát köti össze az új vonal városaival, szükség esetén rotterdami átszállással.

Képek: hslzuid.com, Marc-sch.

Update: A holland kormány bejelentette, segítséget nyújt a HSL Zuidet üzemeltető (pontosabban a szerelvények és a biztosítórendszerek késése miatt még nem üzemeltető) High Speed Alliance cégnek, többek között szolgáltatási kötelezettségeinek ideiglenes elengedésével.

3 komment

Címkék: hollandia brüsszel amszterdam belgium thalys


A bejegyzés trackback címe:

http://pendolino.blog.hu/api/trackback/id/tr42990577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Utazó Kiskövet · http://kiskovet.blog.hu/ 2009.03.09. 08:16:14

Vajon a hollandok hogyan magyarázták meg, hogy a mélyföldbe alagutat meg bevágásokat kell építeni? És azt, hogy a vasbeton alépítmény hónapokig állt? Vagy az ottani plebs hisz a mérnököknek? :)

spag · http://railzone.nl 2009.03.10. 02:04:21

az alépítményt legalábbis utólag meg tudják magyarázni, mert az egy év alatt (gondolom addig mást csináltak) tényleg megsüllyedt és korrigálni kellett. biztos nem akartak úgy járni mint az új M7-essel ami már csúszik szét.

az alagút tényleg komoly, "Önnek nem hiányzik a hegy?", kérdezhetnénk az M6-oshoz hasonlóan, hát még a válság előtt építették :)

mestska · http://cities.blog.hu 2009.03.11. 09:08:26

@Utazó Kiskövet:

Nem igazán kellett megmagyarázni, a nyomvonalról hosszú évekig folyt a vita, hogy elkerüljék a Groene Hartot, és milyen úton. A Groene Hart átszelése vasúttal, tulajdonképpeni kettévágása ellen elég nagy tiltakozás lett volna/volt.